Kedden véget ért a londoni divathét. Bár alapvető közönség elégedett a kifutóra került modellekkel, de a brit sajtó mégis a japán-angol tervezőpáros kreálmányaitól hangos. Kokon to Zai tervezte munkákat, már nálunk női busómaszkként csúfolják. 

Ha hírverés volt a cél, az biztosan sikerült, hiszen a brit sajtó többször cikkezett róla. Igaz, hogy a marketinges tanok alapja, hogy a negatív reklám is reklám, de vajon mit érnek el vele azon túl, hogy beszélnek róla.

No persze nem csak elrettentő példákkal találkozhattunk, hiszen a Burberry vezető tervezője, Christopher Bailey idén a márka romantikusabb oldalát kívánta megmutatni, amit a divatszakértők már most a divatház egyik legjobb kollekciójaként emlegetnek. Ez az édesen romantikus kollekció arra enged következtetni, hogy az állatmintás ruhadarabok idén sem mennek ki a divatból.

Noha itt hordható ruhadarabokat láthattunk, (sok divatbemutatóval ellentétben,)  olykor az érzésem, hogy kevéssé emblematikus darabokat sikerült tervezni. Például a divathét negyedik napján kifutóra került darabok kapcsán nem éreztem azt, hogy nekem feltétlenül ott kellett volna lennem az inspiráció gócpontjában.

Neked tetszenek ezek a "nyomtatott áramkörös" ruhák? És a többi? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.